Az édesanyám kívánsága

Mi különleges családnak számítunk abból a szempontból, hogy szinte mindenki analfabétának számít az ajándékozás tekintetében. Rettenetesen nagy stresszt is okozott egy időben mindenki számára nem csak a szülinap és névnap köszöntése, de a karácsony is. Mindenki mindig megfogadja, hogy már októberben beszerezi a karácsonyi ajándékokat, és hogy elkezd vele foglalkozni, kinek mit szeretne adni, hogy ne maradjon az utolsó pillanatra, de valahogyan sosem jön ez össze neki. Hát mi a másik véglet vagyunk, mi már októberben gondolkodunk rajta, de valahogy sosem jutunk előrébb, mert fogalmunk sincs, hogy kit mivel lephetnénk meg, és ugyanúgy bajban vagyunk az utolsó héten, mint aki egészen addig semmit sem foglalkozott vele, csupán a különbség, hogy addig mi szétsresszeltük magunkat ezen.

Éppen ezért megbeszéltük egy botrányba fulladt karácsonyi ünnepen, amikor nyilván mindenki feszült volt és fáradt, na és persze frusztrált, hogy mindig segítünk abban, hogy ki mit szeretne kapni. Mindenki választhat egy valamit, amit megmond, és azt a családtól megkapja. Így is van meglepetés, mert a család választja ki a mintát, a formát, a pontos márkát, ha úgy van, de legalább egy biztos támpont van a dologban, és igazából annyira nem lehet így mellé nyúlni sem.

A legutóbb például az édesanyám egy különleges dolgot választott magának, ami nem volt más, mint egy vászonkép. Amikor meghallottam már tudtam, hogy a Szalai Balázs oldaláról fogjuk megrendelni, mert gyönyörűeket lehet ott találni, és biztos, gyors, egyszerű és kényelmes a rendelés. Ki is választottunk egy gyönyörű levendula vászonképet, aminek biztosan nagyon fog örülni anyukám, mert a levendula a kedvence. Így mi is nyugodtak lehetünk és neki is megmarad a meglepetés varázsa. És mi ezt így nagyon szeretjük.