Mérgeink

1. A szennyezett levegőjű, zsúfolt városokban lakók bőre sokkal fakóbb, sápadtabb, mint a természetes közegben élőké.

2. A kén-dioxid, a szén-monoxid mellett számos egyéb vegyi anyag, így például a permetező- és tisztítószer és nikotin is kerülhet a bőr felszínére, illetve a vérkeringésbe – pedig ezeket sokszor magunk is ki tudnánk védeni!

3. Az egészséges bőrfelszín hidrolipid köpenye bizonyos védelmet jelent a különböző kívülről jövő káros hatásokkal szemben. Az agresszív habok, peelingek gyakori használata, a rosszul megválasztott bőrápoló szerek együttesen azonban kikezdhetik a bőr természetes védőpajzsát, s ezáltal elősegítik az allergiás bőrelváltozások, a szőrtüszőgyulladás és egyéb bőrkiütések kialakulását.

4. A táplálkozási mérgeink is “leolvashatók” a bőrről. A krónikus székrekedésben szenvedők arcbőrén ott láthatók a visszaszívódó salakanyagok nyomai, a húst hússal fogyasztóknál gyakoriak a pirosló, gyulladt pattanások. A szervezet méregtelenítésében a máj, a vese, a tüdő mellett – igaz, hogy jóval kisebb mértékben – a bőr is kiveszi a részét.

5. Ma nagyon sokféle káros adalékanyagot megeszünk: nitritsót, ízfokozót, színezékeket, mesterséges aromákat, növényvédő és tartósító szereket – a listát hosszan lehetne sorolni. A tapasztalat szerint ugyanakkor egyre inkább bebizonyosodik, hogy tartósan szép, egészséges bőrre csak azok számíthatnak, akik táplálkozásuk minőségére is odafigyelnek. Az étkezéseknél ezen túlmenően elsősorban a biológiai szükségletek kielégítésére kellene törekedni. A helytelenül összeállított egészségtelen, divatos ételek, a vajas süteményes portálok kínálata helyett – az életkorra és tevékenységre figyelemmel lévő – minél kevésbé manipulált, lehetőleg hagyományosan termesztett zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket kellene fogyasztani. Az immunrendszert erősítő, változatos táplálkozással sokféle bőrelváltozás megelőzhető lehetne.

A méregtelenítés és a bőr

Mindenképpen meg kell szabadulni a székrekedés gyötrő kínjaitól:

• Sem a rostokban gazdag zöldség-gyümölcs fogyasztásáról, sem a napi 2-3 liter folyadékbevitelről nem szabad elfelejtkezni.
• Szennateával, valamint joghurt, aszalt szilva, lenmag, s kevéske ricinusolaj keverékével, bőséges folyadékfogyasztással általában eredmény érhető el.
• Az ülő foglalkozásúaknak egy kevés mozgás sem árt (pl. guggolva néhányszor körbe lehet járni a szobát).
• A has területének jobbról balra irányuló, illóolajos (mandarin, köménymag, majoránna) masszírozása is serkentheti az emésztést, segítheti a bélműködést.
• A léböjtkúra kiválóan salaktalanítja a szervezetet, tehermentesíti a keringési és az emésztőrendszert, s a pozitív hatás a bőrön is gyorsan láthatóvá válik. Egy-két napos egészségfenntartó böjtöt bárki megpróbálhat, akinek nem múló bőrproblémája van, ekcéma, apró gyulladt pattanások stb. Mai agyonvegyszerezett világunkban a kétheti, havi rendszerességgel végzett böjtnap kimondottan hasznos lehet. A frissen facsart, préselt zöldség- és gyümölcslevek, a cékla, sárgarépa, paradicsom, zeller, uborka leve, a savanyú káposztalé, a különféle méregtelenítő gyógyteák, az ásványvíz segíthetnek megszabadulni a méreganyagoktól. Az édes, valamint az alkoholos italokat és a feketekávét a léböjt ideje alatt kerülni kell.
• Tisztító hatású élelmiszerek fogyasztásával is segíteni lehet a salakanyagok gyorsabb kiürítését. Ezért sok almát, kabakosokat (tökfélék, cukkini, uborka), friss ananászt, citromot, málnát, cseresznyét, szezámmagot célszerű enni.

Minden, ami a vér- és a nyirokkeringést élénkíti, ami a verejtékezést fokozza, segíti a bőr méregtelenítését:

• az aktív mozgással, sportolással együtt járó verejtékezés,
• a szaunázás (arcgőzölés is),
• a test bőrének ledörzsölése.

Az érzékeny arcbőrt, valamint a sebes területeket azonban ne dörzsöljük. Az arc kötőszövetei könnyen megnyúlhatnak, a sebek felsértése pedig maradandó hegekkel járhat. Az arc területének méregtelenítését szolgálja a kozmetikusok által végzett ecsetes nyirokstimuláció.

Szerző: Markovics Vera
http://kencefice.wordpress.com/